Ott hagytam abba a story mesélését, hogy meg voltunk sértődve egymásra. Azóta sok minden történt.Azóta volt egy ballagás. Befestettem a hajam, barnára. Úgy gondoltam jobb nekem, ha orvosira nem Dr.Szösziként megyek. Leadtam 5 kilót. Mostmár 55 helyett 50 kg vagyok. Járok…

 És innentől kezdve annyi de annyi emlékem van vele kapcsolatban, hogy nem is tudom meddig tartana leírni. Egész kis dialógusokra is emlékszem ám. Voltak kellemes és kínos pillanataim vele.Ezért kezdjük is mindjár onnan, ahonnan abbahagytam. Tehát kirohantam a suliból, csapot…

Amikor először tartott nekünk órát, akkor én hetedikes voltam. Ő frissen végzett, új tanár. Lehetett vagy 25 éves (tény, hogy nagyon jóképű). Utáltuk. Mint a szart. Utáltuk, mert gyerekként kezelt minket, pedig mi akkor már nagy kamaszok voltunk, lázadóak. De sajnos kétség…

Hogy hogyan is kezdjek bele?Nos, először is: A blog célja, hogy túl tudjak lépni életem egy szakaszán. Ez pedig a középiskola. Na ja, High School...musical nélkül. Minannyian tudjuk, hogy kemény dolog.Anett vagyok.(Jajj, természetesen NEM az igazi nevem.) Végzős vagyok, érettségi…